Jászapáti Óvoda
Óvodák Bemutatkozás Aktualitások Dokumentumok Alapítvány
Hírek, aktualitások:


 A nevelési év rendje

 

 

Az óvodai nevelési év 2016. szeptember 01-től  2017. augusztus 31-ig tart.

Az óvodák hétköznapokon 6.00 órától 17.00 óráig vannak nyitva. Szombaton óvodai ellátás nincs.

A nyári foglalkozási rend 2017. június 01 - 2017. augusztus 31-ig tart.

A nyári időszakban csoportösszevonásokkal működünk a nyári szabadságolás, a lecsökkent létszám, az éves tisztasági festés és karbantartási munkálatok miatt.

A nyári takarítási szünet időpontjáról 2017. február 15-ig írásban tájékoztatjuk a szülőket.

A tagóvodák nyári takarítási szünetének időtartama az SZMSZ-ben elfogadottak alapján valósítható meg.

Iskolai tanítási szünetek, amelyek – az óvodát használó szülők igényeinek megfelelően – hatással lehetnek az intézmény működésére.

 

Őszi szünet:            2016. november 02-tól           2016. november 04-ig

                                    (utolsó tanítási nap:                2016. október 28. (péntek)

                                    első tanítási nap:                     2016. november 07. (hétfő)

Téli szünet:               2016. december 22-től          2017. január 02-ig

                                    (utolsó tanítási nap:                2016. december 21. (szerda)

                                    első tanítási nap:                     2017. január 03. (kedd)

Tavaszi szünet:       2017. április 13-tól                  2017. április 18-ig

                                    (utolsó tanítási nap:                2017. április 12. (szerda)

                                    első tanítási nap:                     2017. április 19. (szerda)

 

 


 

 





 Óvodai szabályozás

Kedves Szülők és Érdeklődők!

A Nemzeti Köznevelési törvény (2011. évi CXC tv.) és annak már megjelent módosításáról szóló (2012. évi CXXIV. tv.) valamint a nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet, változásokat hozott mind az óvodákat, mint  pedig a szülőket, gyermekeket illetően. Ezeket próbáltuk meg röviden összefoglalni, hogy segítséget nyújtsunk az érdeklődő szülőknek az eligazodásban.
A gyermekekre, szülőkre vonatkozó szabályok a korábbiakhoz képest finomultak, jobban figyelembe veszik a gyermekek és a szülők igényeit.

Az óvodába járás

2015. szeptember 01-jétől 3 éves kortól kötelező óvodába járást ír elő a Nemzeti köznevelési törvény.
NKt. 95. § (7) bek.

(2) „A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt.”
A kötelező óvodába járás 2015. szeptember 01-től hatályos, tehát azokra a gyermekekre vonatkozik, akik 2012-ben születtek és 2015. augusztus 31-ig betöltik a 3. életévüket. Lehetséges  felmentést kapni a 3. éves kortól történő óvodába járás alól. A felmentést a szülő kezdeményezheti és a jegyző adhatja meg az óvodavezető és a védőnő egyetértésével.
NKt. 8. §

„A jegyző – az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.”

A tankötelezettség

NKt. 45 . §
45.
(2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik.
(4)A tankötelezettség kezdetéről
a) az óvoda vezetője,
b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság,
c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt.

A 20/2012 (VIII.31 EMMI) rendelet egyértelművé teszi a tankötelezettség megkezdésének feltételeit
21. §

(1) A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg.
(2) Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban
a) amennyiben a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ezt igazolja,
b) dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről,
c) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének   megállapítása céljából, ha
ca) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján,
cb) a gyermek nem járt óvodába,
cc) a szülő nem ért egyet az a) pont szerint kiállított óvodai igazolással vagy a b) pont szerinti döntéssel, vagy
d) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából annak eldöntésére, hogy az augusztus 31-ig a hetedik életévét betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai nevelésben.

A gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos szabályok

51. §
(1) A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és kiskorú gyermek, tanuló esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Azt, hogy a gyermek, a tanuló ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is.
(2) Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról, a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell.
A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha
a) a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába,
b) a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,
c) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,
d) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.

51.§.

(3) Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan

(4) Ha a gyermek a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul tíz napnál többet mulaszt, az óvoda vezetője,  óvodás gyermek esetében az annak tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a gyermekjóléti szolgálatot értesíti.
52. §
(1) Ha a gyermek szülője óvodáztatási támogatásra jogosult,
a) a gyermeknek egy óvodai nyitvatartási napon legalább hat órát az óvodában kell tartózkodnia,
b) az óvoda vezetője
ba) az első igazolatlan nap után írásban tájékoztatja a szülőt a mulasztás következményeiről.

Óvodaválasztás, beiratkozás – szabályozás

2012-től változtak az óvodákra és óvodásokra vonatkozó jogszabályok.

Fontos! Az alábbi összefoglaló tájékoztató jelleggel készült! A pontos feltételrendszerről a jelentkezés előtt tájékozódjon az óvodákban.

A legfontosabb változás, hogy az óvodai ellátás kötelezővé válik. Amíg a korábbi törvény csak lehetőségként tartalmazta, hogy a harmadik életévüket betöltött gyermekek óvodába járjanak, addig az új törvény előírja, hogy „a gyermek, abban az évben, amelynek augusztus 31-éig a harmadik évet betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vegyen részt.” Mindezt felmenő rendszerben, folyamatosan vezetik be. Első ízben a 2015/2016-os tanév kezdetére kell az Önkormányzatoknak biztosítani a létszámnak megfelelő óvodai helyeket.

Legkésőbb a gyermek ötödik életévének betöltéséig a szülő kérelmére a jegyző – egyházi és magánintézményben a fenntartó – adhat felmentést az óvodai nevelés- ben való részvétel alól. Az engedélyhez meg kell szerezni az óvodavezető valamint a védőnő egyetértését is.

Fontos változás, hogy míg korábban az iskola igazgatója döntött az iskolai tankötelezettség megkezdéséről, az új jogszabály szerint ez az óvodavezető dolga lesz. Az a gyermek, akinél a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában maradhat, s ezt követően válik majd tankötelessé. Ezt a szakvéleményt az óvoda vezetője és a szülő is kezdeményezheti.

20.§ (3) Az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, TAJ kártyát, továbbá a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványát.

49. § (1) Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek – e törvényben foglalt kivétellel –

harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti,

a gyermekek felvétele folyamatos.

(2) A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik vagy ahol szülője dolgozik.

A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát,

az óvodavezető, amennyiben az óvoda fenntartója több óvodát tart fenn, az óvoda fenntartója bizottságot szervez,

amely javaslatot tesz a felvételre.

(3) A települési önkormányzat közzéteszi az óvoda felvételi körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának rendjét.

Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki köteles óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában

tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító óvoda).

(4) Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése

mellett az óvodavezető dönt.

 

 

 

 

 

 

 





 

                  

2016. Szeptember 01-től

FIZETENDŐ ÉTKEZÉSI TÉRÍTÉSI DÍJAK 

1-2 GYERMEKES CSALÁDOK ESETÉN GYERMEKENKÉNT:

Ft/gyermek/nap

Amennyiben a 328/2011.(XII.29.) Korm.rendelet f) pontja értelmében, családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett, azaz nettó összegének 130%-át. 

A térítési díj napi háromszori étkezést tartalmaz





 


 

 

 

 

Kedves Szülők!

 

Kérjük személyi jövedelemadójuk

1 %-val óvodai intézményünk

„ HÁROM  KÍVÁNSÁG „

alapítványát támogatni

Köszönettel:

 

a „Három Kívánság” alapítvány Kuratóriuma

 

Adószámunk: 18831449-1-16


 








 

 

 

 

 

 

 

 

 

 





 



 

 

 

 





 

 

 

 

 

 



 





 

         





 

 

 





websas.hu